Nor'uta

Faj: Yaut'ja
Nem: Hím
Név: Nor’uta
Kor: 97év
Becenév: Nincs
Rang: Beavatott
Születés helye: Predator őshaza
Jellemzői: Igen büszke egy személyiség. Élete a harc és a megmérettetés. Azt szereti, ha erősebb ellenfelek ellen vagy ő egyedül több kihívó ellen küzdhet. Kedvence a pusztakezes harc. Hisz fegyvert bármelyik talpra esett lény tud használni, de pusztakezes harcban mutatkozik meg az igazi erő, amit másokban becsül, vagy becsülnek benne. Testalkata izmos, de könnyedén mozog. Lehet hogy vadász, de van, hogy a prédákat nem cserkészi be, hanem nyíltan szemtől szembe elé áll. A fájdalmat jól tűri, sőt a fájdalom adja neki azt az élvezetet, amit egy harcban elérhet. Ilyenkor megrészegülhet a küzdelem iránti mámortól, ekkor nem foglya vissza magát. Az emberekkel semmi gondja sincsen. Inkább tekinti őket lehetséges szövetségesként, mint trófeaként, de önvédelemből nem kegyelmez nekik.
Felszerelés: Testháló, álcázó generátor, medikai csomag, fontosabb szerveket védő páncél, ami fedi a mellkast, a vállakat, a hátat; egy trófeakészítő.
Fegyverek: Két kezén csuklópenge egy ikerpengés és egy nagyobb a savas vérűek ellen, ceremóniás kés, glaive,

Előtörténet:

Születése napján, mint minden apa, apja is megfogadta, hogy a legjobb harcost neveli majd belőle azért, hogy büszke lehessen és kitűnjön még a legjobbak között is. Nor’uta-nak nevezték el nagyapja emlékére, mert ő is nagy vadász volt, talán a klánon belül a legjobb. A fiú méltó akart lenni nevéhez és bármit megtett, amit az apja tőle kért. Először a pusztakezes harcra nevelte. – Fiam, küzdj, hogy élj. Harcolj a becsületért. A fegyvered veled egy, de csupán csak eszköz. Tanuld meg, hogy nem mindig számíthatsz rájuk. – Értettem apám. – Azután egy újabb ütést akart bevinni, ami elől apja kitért aztán egy ütéssel a földre kényszeríttette a fiút. Órákat edzettek nap, mint nap. Az apa soha nem akarta hogy a fia gyenge legyen és felkészületlen az elkövetkezendőkre. Idővel az edzések egyre keményedtek. Ha Nor’uta valamit hibázott keményen megbüntette érte. A jó induló kezdet a visszájára fordult. Apja keményebb követelményeit már nem vette olyan jól, mint akkoriban, de a lelkesedése nem tört meg. Tette, amit kell, a lehető legjobb tudása szerint, még akkor is, ha képtelen volt rá. Az apja látta a fejlődését, de nem mondta fia szemébe, mert akkor nem éri el célját, és talán fejébe szállna a dicsőség, és ezt azzal ellensúlyozta, ha látta, hogy már képes a feladat elvégzésére, nehezebbet kapott, amire még képtelen. Mondhatni spártai körülmények között nevelte a fiát edzéseik során. A fiú lelkesedése hanyatlani kezdett. Remélte hogy egyszer nagyszerű harcos válik majd belőle, mint családja többi tagjából, de reményei lassan elszálltak. Az apja hamar észre vette ezt a drasztikus visszalépést és cselekednie kellett.
- Fiam, az eddigi munkáddal elégedett voltam elismerésem jár neked, de azt akarom, hogy vívd ki a becsületem. A fiú lelkesedése lassan helyreállt és két év múlva elérkezett apja egyik vizsgája. – Ez a nap is eljött hát. Tegyél meg mindent a legjobb tudásod szerint, emlékezz miket tanítottam. – Az apa teljes páncélzatban jelent meg, két bokszerrel a kezén. A fiút csak egy ágyékkötő fedte és fásli a két kezén. Nor’uta támadása indította a harcot. A magasba ugorva akart lecsapni, de az ökle a földbe csapódott. Az apja hirtelen reakcióval rúgott egyet és a fiú a földön kötött ki, pár méterrel arrébb. Föltápászkodott és további rohamozásokat indított. Az apja a gyenge páncélzatát használta, ezért itt-ott ahol többször eltalálta horpadások keletkeztek. – Gyerünk fiam! Ez szánalmas próbálkozás! – Nor’uta e szavakra haragos lett, és a dühből nyert energiából keményebben támadott, de nem változtatott azon a tényen, hogy apja továbbra is jóval előnyösebb. Az apa egy sikeres találattal bevitt egy öklöst a fiú fejére és ettől még nem került földre, sikerült megtámasztania a lábát, a fájdalomtól felszisszent, de nem akarta kimutatni, de egy jól irányított rúgással a hasfalába már repítette is két métert. Lassan, remegő karokkal kelt föl. Vért köpött ki, amivel beszennyezte a homokos talajt. Már több kis sebből vérzett, amit a bokszer és apja kiváló ereje felhasított. Már lihegett a fáradtságtól. A jobb kezén sérült a legjobban, talán csontja is elrepedt és bal kezével szorította össze, hogy enyhíthessen fájdalmán. Az apa lassan közeledett. A fiú erőt vett magán és bal kézzel bevitt egy ütést, amit az apja hagyott, de valamelyest meg is bánta, mert ezt megérezte, ahogy a következőt és az azutánit is. Míg végül Nor’uta térdre esett össze. Nem bírta tovább. Fel akart állni, hogy mutassa, van benne tartás, de hiába túl fáradt. Az apja bal kezénél fogva emelte föl maga elé szem magasságba és bevitt a bordája közé egy közepes ütést. – Nos? Feladod végre? – Majd egy újabb ütés következett, amitől a fiú felordított. – Nem hallom! Feladod? – és tovább ütötte. A fiú megfeszítette maradék erejével minden izomszálát és eltaszította magát apjától. – Soha! – kiáltotta és egy egyenes előre ugrással belefejelt apja mellkasába, amitől mind ketten földre estek. Nor’uta már nem bírt fölkelni, ez volt az utolsó csepp ereje, amire még képes volt. Utána már csak azt érezte, hogy emelkedik, és valaki a karjaiba hurcolja. – Átmentél a vizsgán fiam, gratulálok. – Nor’uta pedig kidőlt a fáradtságtól. Másnap nem edzettek, Nor’uta sérülései szinte már majdnem begyógyultak, de a karja még így sem volt száz százalékos. Ilyenkor az arénába mennek hogy más klán tagok, vagy kihívott ellenfelek csatáját nézzék. Volt már többször is hogy saját apja győzedelmét nézhette meg mások felett. A mai nap is olyan jó volt, mint a többi, az egyik kihívott fél legyőzte a másikat és ezzel dicsőséget és elismerést szerezve a többi Yaut'ja előtt. Másnap elkezdődtek a fegyverekkel való edzések. Egész jól mentek neki a csuklópengék használata. Minden fegyverhasználatba belekóstoltak nagyjából, de a legtöbbet a közelharci fegyverekkel foglalkoztak, mert a fiúnak erre volt szüksége. Meg tanult velük bánni, ha nem is mesterien, de legalább volt róla fogalma hogy használja éles helyzetben, ha meg kell magát védeni vele, vagy hogy miként használja a préda elejtésére. Hosszú évtizedek teltek el, gyakorlással, mígnem el nem érkezett a beavatás előtti nap. Apja magához hivatta Nor’uta-t. – Hívattál apám? – Igen fiam, kövess. – Egy piramis tetejére indultak, ami minden bizonnyal az apjáé. Néhány folyosón végig kellett menni, mire elérték céljukat. A hely sötét volt, mígnem az ablakok magától ki nem nyíltak. A helyiség teli volt ládákkal, fegyverekkel és trófeákkal. Az apja azért hozatta, ide hogy átadja fiának a páncélját és fegyvereit. Ezek ugyan nem voltak savállók, de ha sikeresen teljesíti a holnapi beavatást, megkapja a normális neki járó felszerelést. Másnap az apa, fiának vállára téve a kezét, majd sok sikert kívánt. A vadászhajó a Blior bolygóra szállt. Itt kapták azt az utasítás, hogy vadásszanak és gyűjtsenek trófeát a kijelölt helyen. A gond már csak az volt, hogy az álcázó berendezést nem használhatták, mivel az időjárás baljóslatúra fordult. Hatan indultak el a vadászatra. Nor’uta nem sietett, nyugodtan szökkent végig a fák ágain. Elért a céljához. Egy barlang nyílása elé, de ha jobban megnézte több bejárata volt minta csak egy sima barlang, lenne. Halk sziszegéseket hallott maga alatt. Két Xenomorph volt, akik észre vették. Nor’uta nem félt. Fölállt az ágon és az esőzés miatt a fa kicsit csúszós lett, így amikor fölállt, leesett az egyik épp fölmászni készülő Xenomorphra ami, a nagy súlytól kitörte a nyakát. Ami pedig a barlang előtt állt még egy pillanatig úgy is maradt, amíg Nor’uta föl nem állt, azután megjelent újabb kettő a barlang nyílásánál. Elvette glaive lándzsáját, és maga elé tartotta. – Gyertek szánalmas férgek, ha mertek! – Hárman körül vették, hogy elzárják menekülési útvonalát. Lassan közeledtek, míg az egyik türelmetlenül neki rontott, így nem volt nehéz kit öljön meg elsőnek. A megfelelő pillanatban lendített egyet glaivején és a xeno életét, azaz inkább fejét vesztette. Szerencse hogy a glaivenek két oldala van, így a másikat is kihasználhatta. Lassan hátrált a dzsungel felé, a nagyobbik csuklópengét is aktiválta és a másik Xenomorphra szegezte. Egyszerre ugrottak. Az egyiket sikerült lándzsavégre tűzni, ami ki is esett a kezéből, de a másik előbb a fára ugrott és hátulról vetette rá magát Nor’utara. A Xeno eltörte a farok csapásával a nagyobbik csuklópengét és karmait belemélyesztette Nor’uta húsába. – Ebből elég! – Kiáltotta és a himbálózó farkánál fogta meg és vágta a földhöz. Majd újra felé nyúlt és megpörgetve néhány fatörzshöz vágta oda, amik megreccsentek de a Xenomorphnak szédülésnél nagyobb baja nem támadt. Majd püfölni kezdte a fejét, amíg ki nem feküdt. Ekkor jutott eszébe, hogy van még két fegyvere. A kisebbik csuklópengéjét is aktiválta majd megadta a kegyelemdöfést. Mivel az egyiknek már levágta, a fejét ez meg könnyebbítette a dolgát és azt a fejet, vitte magával. Mire visszaért a többiek már vártak rá. Szerencsés volt a mai nap, mert mindenki teljesítette a beavatást. Még egyszer visszanézett és megfogadta, hogy mihamarább visszatér ide.

ránézésre jónak tűnik, de a predátorok nem az én szakterületem. Glahdor asztala, ő meg most vizsgázik asszem v mi.

kérdés elfogadjam v ne, úgy is áll az oldal... várok még picit és lehet elfogadom aztán utólag Glahdor leellenőrzi rendesen.

majd kiderül.

rendben tudok várni

Elírta a Yaut'ja szót.Azt írta Yuatja,ez minősíthetetlen =D

Jehdin'nagara írta:

Elírta a Yaut'ja szót.Azt írta Yuatja,ez minősíthetetlen =D

, ezen én is átsiklottam, de hát előfordul. ha Glahdor nem tűnik fel hamarosan, akkor majd elfogadom előtörténetét, de még várok.

nah javítottam a Yaut'ja-t remélem ezzel megbocsátjátok vétkemet

Nor'uta írta:

nah javítottam a Yaut'ja-t remélem ezzel megbocsátjátok vétkemet

eddig is meg volt bocsájtva .

tudod mit? elintézem most én.

elfogadom előtörténeted, maximum majd Glahdor utólag tüzetesebben átnézi és lerendezi. de én most megadom neked a második szintet.

előtörténetre kapsz tíz pontot és mivel ez már a második szint, ezért még plusz kettő jár, így összesen tizenkét pont üti a markod, plusz üdv az oldalon.

ajánlom figyelmedbe a kaland hirdetés topikot, gatewayen lesz buli. valamint majd jön a globál kaland és oda is kéne még pár predátor, tehát gyere oda is akár. addig úgyse indul el sztem, amíg nem lesz elég predátor. de az időpont még odébb úgy is.

hajrá.

ja és akkor csinálj adatlapot, meg ilyenek, ezt már úgy is biztos tudod hogyan kell. oldalon le van írva.

Szép munka testvérem,üdvözöllek köztünk (és az oldalon).Az történeted tetszetős,csak egy kicsit rövid.Mindenesetre örülök minden Yaut ya testvérnek.