Síkság

Sikerült eltalálnom a ragadozót és súlyosan megsebesíteni ,de nem akart eltávozni a másvilágra .Nem sokkal kilőtte a kezemből a Smart gun-t .
Most a fejemre céloz a váll ágyúval .Gyorsan megpróbálok bal oldalra ugrani ,hogy kikerüljem a lövést ,ha ez sikerül a földön megpróbálom elő venni a M4A3 pisztolyomat és rá lőni 5 jól célzott lövést.

a gránát nem váltotta be a reményeimet, csak megsebezte a ragadozókat. A lándzsás, sebeivel nem törődve indul el felém, lándzsáját támadásra készen tartja.
gyorsan kéztartás váltok, ujjam az M4-es elsütőbillentyű, és a megfelelő pillanatra várok. a ragadozó közben kitartóan fut felém. mikor elég közel ér hozzám, félreugrok.
a ragadozó nem tud megállni test súlya miatt, így tovább fut, ekkor egy sorozatot engedek a hátába, amitől a predator hátából zöldes vér robban ki, és elterül a földön.
ezt kihasználva körülnéztem, hogy tudok-e társaimnak segíteni.

Az lesz a legjobb, ha úgy teszek, mint aki ledermedt rémületében: ha elég közel ér és talán lecsap, akkor a sziklát kapja be, persze csak akkor, ha lesz időm elugrani onnan, aztán pedig a nyaka alá küldök egy kis sorozatot.
Gyere csak! Ölj meg!

Sikerült félre ugranom a lövése elől ,és meglőnöm ötször a pisztollyal .De még mindig nem akart meghalni ,úgy döntök ,hogy még lövök kettőt a ragadozó jobb lábára .Azt remélem ettől kiesik az egyensúlyából .
A lövések után megpróbálok fel állni és fedezékbe futni .

Azt hitte, hogy ilyen könnyen adom majd magam, milyen naiv. Úgy tűnik nem harcolt még elég emberrel...
Ütését a fegyverem csövével tudtam valamennyire tompítani, ennek eredményeképpen búcsút inthettem a 407 mm-es csőnek. Az ütése felért 3-4 emberével, így nem csoda, hogy kissé imbolyogtam a lábaimon és bár nem voltam teljesen stabil mégis belenyúltam a Molle zsebeim egyikébe, ahol ott lapult a 621-es: így lett a megsemmisült karabélyomból golyószóró. Elég nehezen ugyan, de sikerült lecserélnem a csövet, a kezem meg is égett a forró 407-estől.
Tovább hátráltam miközben a Ragadozó haladt felém, igencsak vérző nyakával..

Nézem, hogy hogyan segíthetnék társaimon, mikor a ragadozóm hátulról fellök, akkora erővel, hogy elterülök a földön, a fegyver leesik a vállamról. felnézve látom, hogy fény csillan a pengéin, és lecsapni készül. gyorsan kiszedem a pisztolyomat a combtokomból, és az utolsó pillanatban délre gurulok a predator halálos csapása elől, és vaktába a ragadozó irányába kiürítem a tárat.

Az első lövést még letudom adni ,de a második lövést már nem ,mert ki lövi a kezemből a pisztolyt.-ÁÁÁÁH!A fenébe!-Ordítok fel fájdalmamban ,de a lövésem eltalálja a ragadozót ettől térdre rogyik .De még mindig nem adja fel és valami tárgyat dob felém .Gyorsan balra gurulók ,hogy elkerüljem a tárgyat amit felém dobot .Ha sikerül kikerülnöm akkor megpróbálok fel állni és futni a legközelebbi szikla mögé ,hogy fedezékbe bújjak.

Lövéseimre a ragadozó térdre rogyik. Kihasználom a pillanatot, és az M4esemért nyúlok. Épp elérem a fegyvert, mikor észreveszem, hogy három pötty mászik a mellkasomon. A ragadozó a vállán lévő fegyverrel akar megölni. Na azt nem! Kezem hamar megtalálja a gránátvetőt, kiszedem az előző hüvelyét, belökök egy új gránátot, és a ragadozó felé lövöm.

Kezének erős szorítása a nyakam körül elvágta a levegő útján oxigénéhes testemtől; meg akart fojtani. Ha ez nem lett volna még elég, akkor ezt tetézte, hogy felületesen vér szivárgott a nyakamból: hosszú éles karmai sebeket vágtak gyenge, vékony bőrű irhámon.
Ne!
Mindig féltem a fulladástól, így nem hagyhattam, hogy megtegye velem, ezért hevesen elkezdtem rugdosni ott, ahol csak tudtam. Hatásosnak még a fegyverem neki verése sem bizonyult, így merészebb lépésre szántam el magam: ágyékon rúgtam és vártam a kellő hatást, amit egy egészséges hím, minden fajból produkálna...

Sikerült elgurulnom a tárgy elől és fedezékbe bújnom egy szikla mögé .
-Ez közel volt!-Mondom a fedezékben .Nagy gondban vagyok ,mert mind két lő fegyveremet elvesztettem és csak a késem maradt.Amíg ezen idegeskedek ,hogy szerezzek fegyvert megjelenik a homlokomon a lézer pontok ,úgy látszik egy másik ellenfelem van.
Gyorsan elugrok oldalra ,hogy kikerüljem a lövést.Ha sikerült akkor megpróbálok elfutni az egyik halott közlegényhez ,hogy felvegyem a fegyverét.

Levegő után kapkodva gondolataimban nyugtázom a győzelmem. Legalább szép lassú halála van.
Még felocsúdni is alig volt időm, mikor a másik három vadász is ringbe lépett: egyikük mindjárt azonnali és gyors kivégzésre ítélt plazmafegyverével, ezért megcélozta a koponyám. Amilyen gyorsan csak tudtam, magamhoz szorítva a fegyverem vetődtem arrébb, mikor a fegyvere elsült..

-Huuuh, ez jó volt!
Végeztem azzal a ragadozóval, ami engem szemelt ki magának. Megnézem az m4em, ami nem olyan messze van tőlem, miután a szörny kilőtte a kezemből. Össze olvadt az egész egy hatalmas fémkupaccá, fene, apa ki fog nyírni, de hát ez van. Inkább a fegyver pusztuljon, mint én.
Az elesett bajtársak felé lesek, hogy mi maradt náluk, mikor egy pillanatra vörös fény villan a szemembe. Ez nem jelent jót. Reflexből elvetődők...
Vajon a pisztolyomban hány golyó maradt?

A platformokon levő predatorok nem támadnak.
Mit akarnak akkor? És min röhögnek?
Az egyik ragadozó közelebb lép hozzánk, és alaposan megnézi fajtársai tetemeit. Int az egyik társának, aki egy nagy ládát tesz le elénk. Kinyitva látjuk, hogy 3 ősöreg (20. századi) fegyverek vannak benne: egy Springfiled, egy Garand és egy M1es karabély. Mind vadonatújnak néz ki, és meg van töltve. Én kaptam a Springfieldet.
Ám ennél nagyobb gondunk van. Tudomásom szerint ezek a fegyverek más lőszerekkel működtek, mint ami a mi fegyvereink. Az impulzus fegyver .45-ös kaliberű, az M4 és a Steyr 5.56 mm-es lőszert használ. Ellenben a Springfiled .30-06-as, a Garand és a M1es pedig .30-as lőszert használ. Remélem a ládában lesznek tartalék tárak.

Sikerült elérnem a halott bajtársaimat és szereznem egy impulzus fegyvert.
De a ragadozók nem támadtak ,hanem az egyik megnézi a halott társainak a tetemeit.Ezután int a társának, aki egy fa dobozt hoz .Kinyitják a ládát amiben három fegyver van.
Nekem egy beretta model 38a géppisztolyt adnak, ami egy második világháborús darab Olasz hadsereg használta a háború idején.Csak egy gond van ,hogy 9mm lőszert használ és csak egy táram van.De ,azért megtartom a fegyvert emlékbe.
Megnézem a halott közlegényt ,hogy van-e nála néhány tár az impulzus puskába.

\\ Megbeszéltem Glah'dor-ral MSN-en ,hogy inkább egy beretta model 38a kapók\\

A Garandot átvetettem a vállamon, majd készültem elégtételt venni azon a gúnyos nevetésen, amit trillázó hangjuk hallatott.
Élőhalottnak éreztem már magam, erőm is alig volt, mit számított már, hogy mit cselekszem:
A Steyr-t akcióba lendítettem: célra tartottam, majd lőttem; a legközelebbi vadászt vettem ellentámadás alá, honorálva azt a sértettséget, amit a felsőbbrendű viselkedése váltott ki velem szemben.
Alighogy az első golyó elhagyta volna a csövet kiáltottam a megmaradottaknak:
- Lőjetek! Dögöljön meg mind! Ááhhááááháá!

Reznov lövésével nem törődnek a ragadózók, és elmennek a korong szerű járművel és még hallani lehetett a nevetéshez hasonló hangot.
Ezután Michael megnézte ládát amit, ott hagytak a ragadozók.Nem sokkal egy pityegést hallók a láda felől és hamar eszembe jutott, hogy hol hallottam.-Mindenki kezdjen el futni, mert felfog robbanni!-Kiáltottam a többieknek ezután futni kezdtem a hegy felé ami felé tartottunk.Ha nem lennék elég gyors, akkor gyorsan megpróbálnám fedezékbe bújni a robbanás elől.

Kikaptam a lőszerprést, bár azóta sem tudom, hogy hogyan, iszonyúan ki voltam merülve és erre még rátett, hogy az a valami még a ládában vészjóslóan pittyegett.
Szerencsémre Martinez már elkiabálta magát, nekem nem ment volna, alig éreztem a torkom, főleg, hogy már többször megpróbáltak megfojtani. Ahogy csak tudtam elugrottam a ládától és sebesen rohanni kezdtem egy meghatározhatatlan irányba, hogy minél kevésbé érjen el a robbanás ereje.

Épp a Springfieldemet próbálgatom, mikor észreveszem, hogy Martinez és Reznov lélekszakadva fut a láda elől. Hirtelen meghallom, hogy mitől futnak: egy időzítőtől. Amilyen gyorsan csak tudom, vállamra csapom a Springfieldet, majd az előttem fekvő tengerészgyalogosról letépem a tártartóját, felkapom a fegyverét, és mindent beleadva elkezdek futni a többiek felé.

Sikerült meg úsznunk a robbanást ,azután mentünk tovább a hegy felé .
Fél óra múlva ki fogyót a víz készletünk, már kezdek kiszáradni az ajkam és a nyelvem feldagadt, de nem adtam fel mert már közel volt a cél .De útközben észre vesszünk egy por felhőt, távcsővel meg nézzük mi az .Kiderül, hogy egy homok vihar és egyre közeledik .Megpróbálok futni tovább a hegy tetejére, hogy ott keresek valami menedéket .

//rajtam mind végig volt a maszkom//